Üdv mindenkinek!

Megígértem korábban, hogy lefordítok egy mesterséges neveléssel kapcsolatos cikket és ennek bizony ma jött el a napja. Maga a cikk valójában több hosszászólásból lett összevágva, amiket SteveO barátom követett el a BIDKA fórumán (http://forum.bidka.org) és az ő engedélyével ültet(t)em át magyarra.
A szövegben feketével írott rész az eredeti angol szöveg fordítása, míg a pirossal szedett részek az általam megjegyzésként vagy kiegészítésként odabiggyesztett plusz mondanivalók.
Tehát:


Az alábbi cikk egy olyan témáról szól, ami leginkább azért foglalkoztatott már régóta, mert az elmúlt 18 hónapban diszkoszivadékok ezrei pusztultak el a tenyészetemben. Ennek többek között magam is okozója voltam azáltal, hogy túl sokat zavartam a halakat, esetleg ellustálkodtam a vízcserét vagy nem megfelelően tápláltam a halakat.

Sokan kérdezték már tőlem, hogy miként is működik a mesterséges nevelés technikája a gyakorlatban. Magam sem vagyok a téma nagy veteránja és mind a mai napig ütközöm bele bizonyos buktatókba, de ha minden lépést megfelelően begyakorol az ember, akkor olyan könnyűvé válhat az egész, mint a biciklizés.

Legelőször leírom az indító ivadékeleség elkészítésének menetét, mert amíg ez nem megy tökéletesen, addig mással kár is kísérletezni. 4-5 napra elegendő kajamennyiséghez a következő összetevők kellenek:

1. Egy nagy tojás sárgája (nyersen)
2. 1 kanál a Simon-féle poreleségből (a beszerzési forrást kérésre prezentálom)
3. ZM-000 ivadéktáp (ez tetszőleges márka lehet, a Sera NobilFluid Artémiával ugyanolyan jó)
4. Porrá őrölt Spirulina alga
5. Virágpor

A tojás sárgáját elválasztjuk a fehérjétől. Kézből-kézbe teszegetve a tojássárgáját a fehérje folyamatosan elválik tőle. Az egész folyamatra rá lehet segíteni azzal, ha lassan csorgó csapvíz alá tartjuk az egészet. A sárgáról szedjük le a köldökzsinórt is. Ezután beletesszük egy pohárba, (csészébe, akármibe) adunk hozzá egy kanállal a Simon-féle poreleségből, egy kevés ZM-000 vagy Sera NF is mehet hozzá, majd az egészet addig kell kevergetni, amíg igaz jó nyálkás állaga nem lesz.

Az így elkészített eleséget 4-5 napig lehet tárolni.



Hogyan kell az elkészített eledelt feltálalni az ivadékoknak:

Sokféle módszer és eszköz áll rendelkezésünkre erre a célra, de mindenek között a legegyszerőbb az 5 centi átmérőjű "Japán" porlasztókő. A nyálkás tápot egyenletesen el kell kenni a felszínén, majd száradás után bele lehet lógatni az nevelőedénybe. A felvitt kajamennyiség kritikus, mert ha túl sokat sikerül rákenni a porlasztókőre, az később bajokat okozhat. Erről lesz még szó kicsit később.

Tehát... Fogod a mutatóujjad, belemártod az eledelbe, majd vékonyan felkened a kő aljára és oldalára. Már a felvitel pillanatában száradni kezd, de az még nem elég jó. Ha ez megvan, meghajszárítózod kicsit a követ, hogy szépen rászáradjon a kaja, majd 10 másodpercre berakod a mikróba. Ennyi idő elég ahhoz, hogy az eleség keményre száradjon és a vízben is csak lassan és fokozatosan fog majd oldódni. Így a kishalaknak hosszú időn keresztül lehet csipegetnivalót biztosítani.



Lógasd be az így elkészített követ a kishalak edényébe. Amint felfedezik, hogy mi az, őrülten rávetik magukat.
Az edény elkészítéséről lejjebb olvashattok.



A porlasztókőre 24 óránként kell friss eleséget elvinni, függően attól is, hogy mennyi etetnivaló ivadék van. Az edényből kivéve a porlasztókövet forró vízben meg kell mosni, majd 5 percen át a mikrohullámú sütőben, forró vízben kell főzni. Ezután hideg vízzel le kell öblíteni, majd egy rendesebb légpumpára téve a levegőn teljesen ki kell szárítani. Egy hajszárító itt is jó szolgálatot tesz. Utána mehet a fentebb leírt technika az elejéről.

Az edényeket is folyamatosan tisztán kell tartani. Én 2 naponta cserélem az edényeket, a használtakat pedig forró vízben rendesen elmosom és megszárítom.
Ezen a képen 3 napos elúszott ivadékok eszik a frissen kelt sórákot.



Így készül az edény a lefolyóval:

Fogj egy cserép műzlistálat (kb. 1 literest), az aljára fúrj egy lyukat üvegfúróval. A lyukat olyan átmérőjűre kell fúrni, hogy egy fehér műanyag cső pontosan illeszkedjen bele. (A következő részt a magyar viszonyokra alkalmazva teljesen átírtam, mert itthon töredéke sem áll rendelkezésre annak a műanyag cső és idom választéknak, ami az angoloknál mindenhol megtalálható.)
Ha 32mm-es lyukat fúrsz, az kb. ideális. A nagyobb is jó, de a 32-es már elég. Ha ez megvan, akkor fogsz 2db, kb. 4 centis műanyag csövet. Az egyiket hosszában bevágod, oly módon, hogy a bevágott csövet összenyomva azt bele tudd tolni a másik csőbe. Eközben fogsz egy finom lyukú műanyag hálót, amin a friss ivadék nem tud átevickélni. Ezt a bevágott cső végére rászorítod, majd az egészet belenyomod a külső csőbe. Ha ez megvan, akkor kell fúrni egy lyukat a csövön keresztül, ahol majd az edényből kifolyó víz távozni tud. Ezután a csövet a hálós végével beledugod az edényen fúrt lyukba, az esetleges rést FEHÉR sziloplaszttal tömíteni kell, mert nagyon csúnyán bele tud punnyadni a kajamaradék és nehéz kitakarítani is.



Most pedig az edényeket tartó akvárium és a szűrő leírása jön.:

A szűrőakvárium (alsó rész) egy kb. 50 hosszú x 35széles x 30 magas edény, ami tulajdonképpen egy hagyományos alsópolcos szűrőre hasonlít leginkább. Van benne néhány túlfolyós rekesz (lásd az első szűrőtervet Gyepinek), amiben szűrőszivacs és egyéb szűrőanyagok vannak, a nagyobb része pedig a fűtő és a keringető szivattyú helye. A rendszer teljesen zárt. Legfelül van két RO-hoz használatos kis csap, amelyekre egy fehér csővel egy kis fehér műanyag porlasztókő csatlakozik. A porlasztóköveken keresztül nem levegő, hanem víz áramlik be az edényekbe. A felesleges víz az edény alján, a hálón át távozik az edényeket tartó medencébe, onnan pedig túlfolyókon keresztül bele a szűrőbe. A nagy fekete csap arra szolgál, hogy a szivattyú által felnyomott többletvizet az edényeket tartó akváriumba lehet rajta leengedni, ezzel is segítve az edényekben az állandó hőmérséklet fenntartását. Ezen kívül folyamatosan mozgásban tartja az akváriumban a vizet, így a kajamaradék könnyebben lejut a szűrőbe egy perlonvattás előszűrésen keresztül.

Így néz ki a működő rendszer:



Végül néhány kép arról, hogy miként is áll össze maga a rendszer, ami valójában nem más, mint egy kicsi, "akvárium a központi szűrőben" jellegű mutatvány.

A rendszer a helyhiány miatt eléggé kicsire lett méretezve. Ideális esetben egy hosszabb és keskenyebb szűrőakváriumot használnék, amiben több edény férne el.
Azért használtam a fentebb leírt akváriumot, mert ez volt kéznél. Ragasztottam belülre néhány merevítést a hosszanti oldalakra, amely merevítésekre van ráültetve az edényeket tartalmazó kisebb akvárium, rajta a két túlfolyóval.



és még...



és még...




Azért fehér tálat, csövet és porlasztókövet használok, mert a sötét színek vonzzák a halakat és a legsötétebb tárgynak a porlasztókőnek kell lennie.

Remélem, nem dolgoztam hiába és aki eddig azon gondokodott, hogy mit s hogyan kellene, az most kapott egy szatyor használható ötletet!

Üdv,
StoneAge